Pöstyén, amely gyógyfürdőjéről is nevezetes, turista szemmel is nézve egy kellemes kisváros a Vág folyó partján. A város közepén egy hatalmas park szélén áll a szálloda, amelyben csapatunk lakott, az ablakokból még mókusokat is lehetett látni. A park másik szélén található az a 850 ülőhelyes sportcsarnok, a Diplomat Aréna, a Piestanské Cajky otthona, amelyet egy évvel ezelőtt adtak át, és ahol a Szlovákia-Magyarország EB selejtezőt is rendezik novemberben. Ebben a csarnokban szerdán pécsi örömünnep volt…
Amilyen szerencsétlen módon alakult csapatunk számára egy héttel ezelőtt a végjáték a Pöstyén ellen, ugyanolyan szerencsével tíz pontos előnyt kovácsoltak össze Brown-ék.
Előzményekben is ellentétesen indult a visszavágó, míg a helyiek történelmi sikert arattak a sokáig szlovák egyeduralkodó Kassa legyőzésével (2 év után kaptak ki a bajnokságban), addig a mieink rendkívüli módon megszenvedtek a fiatal magyar játékosokból álló BEAC ellen, és mindössze egyetlen pontocskával győztek. Ebben a helyzetben nem sokan hittek Boris Maljkovic csapatában, olyannyira, hogy magára is maradt a PEAC-Pécs a 400-450 km-re fekvő szlovákiai városban, ezt a csatát a szurkolóink nélkül kellett megvívnunk, önmagunkért, saját önbecsülésünkért.
Jót tett a lányoknak ez a néhány együtt töltött nap, maguk mögött hagyva az előző időszakot, csak a szerdai meccsre „kellett” koncentrálni, és ehhez a körülmények is teljes mértékben adottak voltak. Ahogyan indult, amilyen gyorsan ledolgozták a lányok a tíz pontos hátrányukat, lehetett érezni, hogy messze nem reménytelen a helyzet, az akarat és az elszántság megvan. Mindenki maximálisan odatette magát azon az estén, hatékonyan működött a védekezés, záporoztak a hárompontosaink az ellenfél kosarába, remekül dobtuk a büntetőket, minden „összeállt”. Ez a siker erőt és hitet kell adjon mindenkinek a későbbiekben is, mert valószínűleg lesznek még nehéz pillanatok a szezon során. Akkor pedig majd jó lesz visszagondolni, hogy igen MEGCSINÁLTUK!
Most viszont arccal a magyar bajnokság felé, mert szombaton jön az MTK, amely kicsit ellentétes utat jár be a „fiatalos” BEAC-hoz képest, a kék-fehéreknél többen is betöltötték már 30. életévüket, rutinos kosárlabdázók, akik néhány évvel ezelőtt magyar élklubokban pattogtattak. Czigler László váltotta a kispadon Stevan Csupicot, a szerb szakember szerződése lejárt a fővárosi klubnál. A csapatkapitány Túróczi Nikolett játszott Pécsett is, Zsovár Orsi és Horváth Zsuzsa Sopronban szerepelt korábban, mindannyian tapasztalt, kiváló játékosok. Semsei Barbara három élcsapatnál megfordult, Pécsett, Sopronban és Győrben is kosárlabdázott. Két távozó is volt az MTK-nál, Nagy-Bujdosó Ceglédre, Suppán Anett pedig a BEAC-hoz igazolt, mindezzel együtt is masszív, kellemetlen stílusú együttest alkotnak, akik megnehezítik minden ellenfelük dolgát. Szombaton 18 órától Pécsett fontos lenne fiatal csapatunknak legyőzni őket, hogy megőrizzük hibátlan mérlegünket a magyar bajnokságban. Ehhez számítanak Raksányi Krisztáék minél több szurkolónk támogatására, buzdítására.
Két nap után is jó érzésekkel gondol vissza az ember a szerda esti, pöstyéni mérkőzésre. Ezúttal az elejétől a végéig koncentráltan, csapatként, egységet alkotva játszottak lányaink, amivel kivívták az Európa Kupa főtáblájára kerülést. Szombaton folytatás Pécsett a bajnokságban, az MTK vendégjátékával.
