Ugye nem járok messze a valóságtól, ha azt állítom, alig vártad már a pénteki napot?
Óh, igen, ez így van, de végre eljött! Hosszú ideje várok már arra, hogy felvehessem a magyar állampolgárságot, de most ezzel végre vége, sikerült. Azt hiszem, a legjobbkor, mert az elődöntőben vagyunk, jó esélyünk van a döntőbe jutni, és nagyon örülök, hogy ebben tudok segíteni a csapatomnak.
Milyen volt a pálya mellől nézni a csapat játékát, amikor sérüléssel bajlódtál, és nem játszhattál még a papír hiánya miatt?
Nem volt egyszerű, aki ismert, látta rajtam, hogy ez tényleg egy nehéz időszak volt az életemben. De a csapat részének éreztem magam, vártam és vártam, majd miután rendbe jöttem, edzettem és hittem, hogy fogok még játszani ebben a szezonban.
Úgy tudjuk, nem volt egyszerű az állampolgárság megszerzése, milyen út
vezetett ehhez?
Valóban elég nagy tortúra volt, amelynek a legfontosabb állomásai előbb egy kontroll januárban, aztán egy második márciusban, aztán az eskü pénteken reggel... A legnagyobb nehézséget számomra a nyelv jelentette és jelenti még egy kicsit ma is. Köszönöm az edzőm, Zseljko Djokics és felesége, Edit segítségét a gyakorlásban. Ígérem, hogy a következő szezonban már magyarul fogok beszélni is mindenkivel, most még inkább csak megértem, amit mondanak.
Mostantól a magyar neved Orozovics Szanja lesz?
Ezt kérdezték tőlem az utolsó teszt után is. A nevem a papíron továbbra is
Sanja Orozovic, de ha valaki Szanja Orozovics-ként írja, nem haragszom meg érte, mert az is jó.
Hogy emlékszel vissza az elődöntő második mérkőzésére?
A tegnapi kívülről biztosan nagyon érdekes, és izgalmas meccs volt, talán jobb is, mint ahogy mi belül, a pályán megéltük. Úgy gondolom, ez a bajnoki döntő az igazi döntő előtt. Csapatunkban mindenki jól játszott, igazi csapatként teljesítettünk, mert enélkül nem tudtunk volna visszajönni a félidei mínusz 16 pontról, és végül egy ponttal nyerni. Vasárnap este így minden újra nyitott.
Mit vársz a folytatástól?
Hogy mi lesz az elődöntő végkimenetele, azt nem tudom, azt viszont igen, hogy a végsőkig harcolni, küzdeni fogunk, mert nekünk ez lesz a legfontosabb meccsünk a szezonban. Minden nap, minden edzésen rengeteg órát ezért edzettünk, ezért a meccsért dolgoztunk eddig. Szerintem, ha a szívünket kitesszük a pályára, és úgy fogunk játszani, mint egy igazi csapat, bárkit meg tudunk verni! Hajrá PEAC és vasárnap pedig mindenki Sopronba!
A pénteki estén a rendkívül boldog pécsi játékosok talán legboldogabbika Sanja Orozovic volt. A hátvéd régi vágya teljesült azzal, hogy megkapta a magyar állampolgárságot, és pályára léphetett a PEAC-PÉCS – Sopron elődöntőn.
