Hogyan értékeled a soproni Magyar Kupa négyes döntőt a csapat szemszögéből, egyet aludva a történtekre?
Két jó meccset játszottunk, egál körüli eredményt hozott mind a kettő, amelyeken azonban sokat hibáztunk, nem csak a végén, hanem az egész találkozó folyamán. Ezt a rutintalanság számlájára lehet írni, olyan ajándékokat adtunk ellenfeleinknek, amelyek ezen a szinten nem megengedhetők. Összetettebb dolog, hogy miért kaptunk ki, de szerintem a Győr ellen előzetesen benne volt a vereség lehetősége, ahogy ez be is következett az utolsó percekben. A Diósgyőr ellen a hajrában komolyan azt hittem, hogy meglesz a győzelem, de a vége sajnos nem úgy alakult. A Kupa négyes döntő tapasztalatszerzésre nagyon jó volt ennek a csapatnak, és ahhoz képest, hogy milyen céljai voltak a PEAC-nak a szezon előtt, nagy dolog hogy idáig eljutott. Ahogy annak idején Rátgéber Lacival elkezdett építkezni a Pécs, ugyanúgy nekünk is előről kell indulnunk, ebben ez az első évünk.
A négyes döntőben nem borult a papírforma, pedig ti rengeteget tettetek azért, hogy meglepetést okozzatok.
Én is így érzem, főleg az első meccsen jött nagyon rosszul, hogy Andrea most lett ilyen beteg, ha nem így történik, akkor a döntőben vagyunk. Sajnos rosszkor jött a csapat számára az amerikai légiósunk kiesése. Amúgy is rengeteg fiatal van a csapatunkban, ők nem tudták pótolni Barbourt, de ezt nem is lehet elvárni tőlük. Kár, hogy nem tudtunk együtt készülni a juniorokkal, sokat számított volna, hogy együtt készüljünk.
A Győrrel szemben vívtátok az elődöntőt, ahonnan szezon közben nem túl simán igazoltál át, nem kaptál beszólásokat emiatt a játékosoktól, vezetőktől?
Nem, senkitől sem! Fejben nagyon készültem arra a meccsre, nekem fontos volt, hogy bizonyítsak, és azt hiszem, ez sikerült is. Egyébként én a mai napig jóban vagyok a játékosokkal, és Ákossal is úgy váltunk el, hogy bármikor egymás szemébe tudunk nézni. A győri lányokkal rendszeres kapcsolatban vagyok, nagyon szeretem őket.
Egyénileg kiválóan sikerült számodra a kupadöntő, hiszen gólkirálynő lettél, te szerezted a legtöbb lepattanót, és az All Star ötösbe is bekerültél. Mostanra találtad meg a szerepedet az alakulófélben lévő, rengeteg meccset játszó, kifacsart PEAC-PÉCS-ben?
Igen. Az elején elég nehéz volt alkalmazkodnom ahhoz, hogy itt sokkal nagyobb szerepem van, mint Győrben. Igaz. hogy ott csapatkapitány voltam, de szerepelt nálunk három-négy olyan játékos, akik akkor is megoldották a helyzeteket, amikor én fáradtabb voltam a pályán, amikor nem tudtam maximálisan koncentrálni. Itt sokkal többet kell hoznom, nem tudok „elbújni” a pályán, így ha hibákat vétek, az sajnos sokkal jobban meglátszik. Az a három hét, ameddig nem léphettem pályára sokat számított, de mostanra sikerült a figurákban megtalálni azokat a helyzeteket, ahol kosarakat tudok dobni, és már a többiek is megtalálnak a labdával. Ehhez az egyéni sikerhez ők is kellettek, a blokkokkal, a befutásokkal, a passzokkal és a csapatjátékkal egyaránt. Örülök neki, hogy egyénileg jól kijött a lépés a Magyar Kupán, de inkább dobtam volna kevesebbet, csak értünk volna el szebb eredményt. Szívesen lemondanék ezekről a címekről a csapat eredményessége javára, ráadásul azért az önbizalmunknak is jót tett volna egy bronzérem, főleg a PINKK meccs előtt.
Hogy látod a csütörtökön kezdődő play-off esélyeit?
Úgy gondolkodom, hogy ez az év legfontosabb két vagy három meccse lesz. Az előttünk álló hét az év legfontosabb hete. Persze, szinte minden eddigi időszakra el lehetett ezt mondani, de ez most tényleg rendkívüli jelentőségű. A négy között már majdnem mindegy hogy alakul, de most nagyon nyerni kellene. Úgy készülünk, hogy ez most sokkal nehezebb lesz, mint az előző négy PINKK elleni csata volt. Ellenfelünk tíz napja ránk készül, mi megint két meccset játszottunk a hétvégén, a juniorok pedig azt megelőzően három nap alatt hármat. A hétfő a pihenésé, azután lesz két edzésünk felkészülni, de itt már nem is a taktikán fog múlni, hanem hogy ki mennyire akarja a győzelmet, és fejben mennyire tudja összeszedni magát erre a párharcra. Mi nagyon készülünk rá, a lányok négyszer bizonyították, hogy tudnak nyerni az ellen a csapat ellen, amely persze azóta megváltozott, hiszen jött egy center hozzájuk. Kétségtelen, hogy a négy győzelemből álló sorozat is megtörhet egyszer, főleg hogy az utolsó meccsek egál körüli eredményeket hoztak. Hogy biztosan tovább tudjuk jutni, a hazai meccs nagyon-nagyon fontos lesz, jó lenne legalább 5-10 ponttal, tehát nem egy labdás meccsen győzni.
Ahhoz hogy sikerüljön, legalább úgy kell játszanod a play-off során, ahogy a hétvégén Sopronban tetted.
Azon leszek, ahogy a csapattársaim is mindent elkövetnek a siker érdekében. Bízom abban, hogy Andrea is velünk lesz már, és tud annyit segíteni, amennyi a győzelemhez kell, annak ellenére, hogy öt kilót lefogyott. Nyilván nekünk, rutinos játékosoknak több türelem kell a fiatalok felé, bosszantóak az elkövetett hibák, de egyáltalán nem meglepőek, hiszen ők még nem tanulhattak meg sok dolgot. Mi hozzászoktunk ahhoz, hogy olyan csapattársakkal játsszunk, akik már tudnak bizonyos elemeket, most tolerálnunk kell, hogy a kicsik még nem állnak ezen a szinten. A negyeddöntő előtt érezhető a nyomás valamennyiünkön, Zeljkóról is tudom, hogy nagyon meg akarja nyerni ezt a párharcot, már a kupa előtt is ezzel foglalkozott, de gondolom a városban is rengeteget számít, hogy melyik csapat jut a négy közé. Nekünk már csak ezért is meg kell tenni mindent, hogy emelt fővel jöhessünk le a pályáról, akárhogy is alakul az eredmény.
Nagy-Bujdosó Nóra kiválóan szerepelt a PEAC-PÉCS gárdájában a soproni MK döntőben, a játékos visszatekintése mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy látja az esélyeket a csütörtökön kezdődő play-off negyeddöntő előtt.
