KI KELL SZOLGÁLNI A KÖZÖNSÉGÜNKET

Az idei szezontól új vezetőedző, teljes nevén Gabriel Valeriano Carrasco Tristancho szakmai irányításával kezdte meg a munkát a PEAC-PÉCS. A spanyol szakember topcsapatot szeretne faragni Pécsett.

- Itt Magyarországon még elég keveset tudnak Önről, leginkább annyit, hogy a spanyolországi Huelvából jött, ott született és dolgozott edzőként. Hogyan mutatná be magát?
- Huelva a szülővárosom, délnyugat-Spanyolországban a portugál határ közelében fekszik. Spanyolországban dolgoztam edzőként, utánpótlás vonalon fiúkkal és lányokkal is foglalkoztam. Felnőtteknél először férfi csapatnál edzősködtem, de az utolsó nyolc évben már a szülővárosomban a Conqueroval dolgoztam. Amatőr csapatként kezdtük, két év alatt kerültünk fel a spanyol másodosztályba, ahol szintén két szezont töltöttünk el, majd feljutottunk az első osztályba. Négy szezonon át az első osztályban szerepeltünk úgy, hogy az utolsó kettőben már topcsapat voltunk. Játszottunk kupadöntőket és nyertünk is spanyol kupát, miközben komoly európai, amerikai és afrikai játékosokkal dolgozhattam együtt. Nem volt nagy büdzsénk, de egyenlő ellenfélként tudtunk harcolni olyan gazdag csapatokkal, mint a Salamanca vagy a Girona.

- Már második hete, hogy Pécsett van, hogy érzi magát?
- Nagyon jól érzem magam Pécsen, mindenki nagyon segítőkész a klubnál, és tényleg ez is azt érezteti felém, hogy jó helyre kerültem. A városból eddig igazából csak a belvárost láttam, az nagyon tetszett, hangulatos helyek vannak, biztos vagyok benne, hogy jól fogom itt érezni magam az edzéseken kívül is.
   
- Edzőként mi a filozófiája, mik a legfontosabbak az Ön számára?
- A kosárlabda filozófiám az, hogy mindenképpen ki kell szolgálni a közönséget, mert a közönség – csakúgy, mint a klub vezetősége -, boldogan akar felállni a helyéről meccs után a csarnokban, ezért agresszív, jó védekezésen alapuló játékot szeretnénk játszani. Ami a támadást illeti, abban kreatív megoldásokat alkalmazó csapat szeretnénk lenni. Picit hasonló az itteni helyzet a régi kluboméhoz, hiszen tapasztalt játékosok mellett sok a fiatal tehetség. Ez sokat elmond a klubról és annak filozófiájáról, mert ez a klub odafigyel az utánpótlás nevelésre is. Ez azért jó, mert nem csak egy külföldi edzőt és külföldi játékosokat akar „futtatni” a klub, hanem játéklehetőséget akar biztosítani a fiataloknak. Azzal, hogy nincs tizenkét felnőtt profi játékos a keretben, a klub azt jelzi, hogy a jövője éppen olyan fontos, sőt, talán fontosabb is, mint a jelene. Ez nekem nagyon szimpatikus út és ez azt jelenti, hogy a PEAC-PÉCS egy különös csapat, amelyik a következő szezonban az egyik legfiatalabb, ha nem a legfiatalabb átlagéletkorral rendelkezik.
   
- Milyen célokat fogalmazott meg a csapat szereplése kapcsán?
- Mindenképpen topcsapatot szeretnék. Még ha nem is mondom azt most, hogy bajnokságot, kupát fogunk nyerni, vagy hogy Európában két kört futunk tovább és nyolcba jutunk. Az biztos, hogy versenyképesek akarunk lenni és ezen dolgozunk az első edzéstől kezdve. Ez azt jelenti, hogy bármelyik ellenféllel szemben nem másodrangú alakulatként, nem eleve vereségre ítéltetve, feltartott kézzel megyünk fel a pályára, hanem egyenlőként, egyforma magasságban nézünk az ellenfél szemébe. Nem fogjuk nézni sem a játékosok, sem a költségvetések közötti különbséget, sem a magyar bajnokságban, sem az európai mezőnyben. A szurkolóknak azonban meg kell érteniük, hogy ez egy nagyon fiatal társaság, ezért valószínűleg lesznek hibák a játékban, de higgyék el nekem, hogy ebben a csapatban megvan minden, ami kell ahhoz, hogy ne szomorkodjon senki a mérkőzések végén! Igaz ez még akkor is, ha - mint mindannyian tudjuk -, az egyik kulcsjátékosunk, Juhász Dorka nagyon hosszú időre kiesett. Őt természetesen várjuk vissza, a csapat vele teljes, de ameddig nem áll rendelkezésünkre, addig próbáljuk házon belül pótolni.