Mit kell tudni a PEAC-PÉCS csapatát üzemeltető Kosárlabda Akadémia Sport Kft. múlt héten kinevezett ügyvezetőjéről?
Pécsi születésű vagyok, a személyes kapcsolatom a pécsi női kosárlabdával meglehetősen régi, a kilencvenes évek legelejére tehető. Szurkolóként nagyon hamar magával ragadott a meccsek hangulata. Ott voltam, amikor az első nem budapesti csapatként ünnepelhettük a város első bajnoki címét. Szorosabb kapcsolatba Rátgéber László Pécsre érkezésekor kerültem a csapattal, készítettek egy fekete-fehér A/5-ös újságot, talán a második számtól segítettem be a készítésébe. Sportriporter stúdióba jártam akkoriban Budapesten, kapóra is jött a gyakorlat nekem. Ez a munkakapcsolat egészen sokáig megmaradt, menet közben a női kosárlabda csapat internetes honlapjának szerkesztésében is dolgoztam. A MiZo Pécs megszűnésével az internetes munkát az új klub vezetőinek felkérésére folytattam a PEAC-Pécsnél is.
Mindeközben főállásban az ország egyik legnagyobb munkáltatójánál dolgozott.
Igen, 1998 februárjától a Magyar Posta Zrt.-nél, területi értékesítési, értékesítés-irányítás területen ténykedtem. Rengeteget jelent számomra ez a 18 év, sokat tanultam, sok kiváló embert ismertem meg a postások nagy családjában, akikkel napközben együtt tettünk a vállalatunk sikeréért, este pedig együtt drukkoltunk a kosármeccseken. 2010 végén egy cégen belüli szervezeti változás miatt Sopronba kerültem, Gulyás Ernő akkori igazgatóm hívására vállaltam, hogy szülővárosomtól 300 km-re költözzek. Innét érkeztem most haza szülővárosomba öt év után, március elején. Nagyon sokat köszönhetek ennek a vállalatnak, mint ahogy a Kosárlabda Akadémia Kft. tulajdonosainak is, akiknek bizalma és támogatása nélkül biztosan nem vállaltam volna ezt a számomra új, komoly kihívást jelentő feladatot.
Milyen filozófiát képvisel, hogyan szeretné irányítani ezt a klubot?
Szeretném azt a régi, pozitív értékrendet újjáéleszteni, ami szellemiségében a 2000-es évek elején jellemezte a pécsi női kosárlabdát. Ez a csapat rengeteg embernek adott örömet, olyanoknak is, akiknek a munkában, egészségben, magánéletben kevesebb mosoly jutott, itt mégis sikeresnek érezhették magukat, mert a MiZo drukkerei voltak, és a maguk módján hozzájárultak a csapat sikeréhez. Rengeteget változott azóta a világ, és ami elmúlt, nem jön vissza többé, de úgy látom, a közönséget vissza kell csábítani a lelátókra, ami egy hatalmas kihívás. Egy-egy jelből látható, hogy a pécsi szurkolók nem felejtették el a női kosárlabdát. Össze szeretnék kovácsolni a stábommal, azokkal a kollégákkal, akik hajlandók követni a gondolkodásomat, egy olyan csapatot, amelyet szeret a közönség, megbecsülve korábbi értékeinket, ikonjainkat, a városhoz, a pécsi polgárokhoz kötődő jelenlegi sportolókat, és a fiatal, saját nevelésű játékosainkat is. Az elején lehet, hogy nem fogjuk tudni a gazdagabb, tehetősebb, a csapatépítésben még nálunk előbbre járókat legyőzni, de ha harcosságban, küzdőszellemben, perspektívában megfelelő produkciót tudunk kitenni a pályára, hiszem, hogy újra kijönnek a pécsi emberek mérkőzésre és a csapat mellé állnak.
Sportszakmailag vagy gazdaságilag vár Önre nehezebb feladat?
Mivel mindkét feladatban az út elején járok, nem tudok jó választ adni erre a kérdésre. Egy bizonyos, felkészült szakemberek, és jó játékosok alkotják a jelenlegi PEAC-Pécset, akikben ott a lehetőség és a tehetség a jó eredmények elérésére. A gazdasági oldalt tekintve még nincs teljes képem, de gondos, korrekt vezetésű céget veszek át folyamatosan, és nagyon szeretném, hogy mindazok, akik támogatták, segítették eddig a PEAC-Pécset, akik jóvoltából ilyen erősségű csapatunk van, továbbra is maradjanak mellettünk, mert egy-egy bástya kidőlése nehéz helyzetet okozna. Természetesen szükség lesz az új források bevonására is, nagyon bízom a pozitív válaszokban is. Örültem annak, hogy az én időm első ilyen együttműködését sikerült megkötni a múlt héten a Siklósi Thermált üzemeltető céggel, ennek köszönhetően a lányok szombat délután már ebben a komplexumban tudtak relaxálni, kipihenni a heti fárasztó edzésmunka gyötrelmeit.
Mik a legfontosabb feladatai a napokban?
Zajlik számomra az átadás-átvétel folyamata, komoly kihívás átlátni egy sportvállalkozás vezetését, amit az elődöm 2012 óta csinált, nyilván nem fogom tudni egy-két nap alatt elsajátítani, pedig határidő-présben is vagyunk. Sok emberrel ismerkedtem már eddig is meg személyesen vagy telefonon, és még többel kell még leülni és végig beszélni a közös ügyeket. Az elmúlt hétvégén Sopronban a junior lányaink mellett voltam, ahol reális, tisztességes eredményt ért el utánpótlásunk, az erőviszonyokat figyelembe véve jónak ítélhető a negyedik hely. Hosszabb szünet után ismét lesz bajnoki mérkőzésünk, szombat este hattól az Atomerőmű KSC Szekszárd lesz az ellenfelünk, akiket az a Zeljko Djokic készít a győzelemre, aki talán Rátgéber László óta a legtöbb meccsen ült a pécsi kispadon. Amellett, hogy emiatt pikáns összecsapásnak nézünk elébe egy kiváló csapattal szemben, számunkra nagyon fontos mérkőzés lesz a kedvező rajtsorrend kialakításához.
A PEAC-PÉCS új ügyvezetőjével, Kond Árpáddal magáról, eddigi múltjáról, filozófiájáról, feladatairól és törekvéseiről beszélgettünk.
