Hogyan látod a csapat előtt álló, karácsonyig tartó időszakot?
Három mérkőzésünk van vissza, mind a három idegenben. Nagyon elégedett lennék, ha ebből a háromból kettőt sikerülne megnyernünk. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen két centerünk is kiesett a sorból, és a kosárlabdát magas emberek játsszák. Ez olyan, mintha fociban kapus nélkül maradnánk, improvizálni kell. Sajnos ráadásul idegenben játszunk, repülni, utazni kell, nem tudjuk edzésen gyakorolni a szükséges változtatásokat. A tapasztalatlan játékosoknak sokkal nehezebb idegen pályán játszani, nem tudnak olyan könnyen alkalmazkodni a más körülményekhez, vagy az esetlegesen már játékvezetői felfogáshoz sem. Viszont ez a három idegenbeli mérkőzés már felkészülés a januári időszakra is, ahol kulcsfontosságú bajnokijaink lesznek sorban idegenben.
Hogyan lehet pótolni a magas embereinket?
Pap Reginának és Destiny Williamsnek, akik eddig 4-es poszton játszottak, most 5-ös poszton kell helyt állniuk. Nagyon szeretném, ha a két sérültünk hamar felépülne, erre Tina Jovanovicsnak van gyorsabban esélye, aki épp ezért nem is utazott a csapattal Nantes-ba. Ez egy nehéz döntés volt, mert a továbbjutás szempontjából fontos mérkőzést játszunk Franciaországban, de a rehabilitációt nem kockáztathatjuk emiatt.
Mindemellett azt nyilatkoztad, hogy nem turistaként utaztok Nantes-ba.
Bár ebben a felállásban a franciák egyértelműen favoritok, a maximumot kell nyújtanunk, és próbálni alkalmazkodni a helyzethez. Viszont a korábbi csapataink jellemzője is az volt, hogy támadásban és védekezésben is egy szisztémában játszottunk, és ha valaki kiesett a rendszerből, azt a szisztéma segítségével pótoltuk.
A Nantes sérültjei viszont már felépültek.
Igen, ez nem ugyanaz a csapat, melyet legyőztünk Pécsett. Két nagyon fontos játékosuk, Podrug és Arrondo is felépült, ők Euroliga-szintű játékosok, akárcsak Bonnan és Michel. Furcsa, hogy eddig a francia bajnokságban nem mutatták meg az erejüket, és 10 mérkőzésből 7-szer kikaptak, hiszen a nevek alapján ők sokkal erősebbek. De tavaly is így volt ez, az első szakaszban sokkal több energiát invesztáltak az Európa Kupába, ahol majdnem a legjobb négybe jutottak. Pécsett nagyon frusztráltak voltak a vereségük miatt, győzelmet vártak maguktól, hiszen idén is nagy ambíciókkal indultak ebben a sorozatban. A mai mérkőzés számunkra viszont egyben a felkészülést is jelenti majd a Zalaegerszeg elleni, nagyon fontos szombati találkozóra, hiszen több változtatást meccsszituációban tudunk majd gyakorolni.
Hogy látod, honnan hová jutott el a PEAC a bajnokság kezdetétől mostanáig?
Nagyon sokat fejlődtünk, és mindenre, ami eddig történt, büszkének kell lennünk, felszálló ágban vagyunk. Nagyon sajnálom emellett Kiss Virág sérülését, hiszen nagyon fontos tagja a csapatunknak, sokat dolgozott és fejlődött, viszont most legalább egy hónapra kiesik a munkából. Pedig játékpercekben sok lehetőséget kapott eddig, és még mindig hiszek benne, hogy a bajnokság végére egy olyan játékos lesz, aki jól fogja magát érezni a pályán, és már nem izgul. Tina Jovanovicsot mikor leigazoltuk, tudtuk, hogy a lába sérülékeny, de remélem, most teljesen felépül, és a későbbiekben már nem lesz vele problémája, mert ő is egy fejlődőképes játékos. Tőle a hullámzó játék helyett stabilitást várok.
Csapatunk nagyon heterogén, nem csak professzionális játékosaink vannak, sokak a kosárlabdázás mellett tanulnak még, a tapasztalatban is óriási különbségek vannak. Ezért a csapatban többen is nehezen találták meg a helyüket a pályán, mivel nagyon nehéz volt a sorsolásunk, és a bajnokság elején nem volt egyetlen olyan meccs sem, amikor valaki ajándékperceket kaphatott volna azért, hogy ebből a későbbiekben profitáljon a klub. De ezt az időszakot túléltük, és lassan a második etap végére érünk, és ahogy mondtam, boldog lennék, ha még két győzelmet gyűjtenénk idén. Az ilyen utazások pedig, mint a mostani, sokat segítenek a csapatkohézió kialakításában.