Tapasztalt irányító-hátvéddel, az olasz-ausztrál Nicole Romeóval erősítettük meg keretünket, adtuk hírül csapatunk hivatalos honlapján még január 24-én. Valószínűleg egyedülálló a világon, hogy így most már van egy „Rómeónk és egy Júliánk”, hiszen itt van nálunk a cseh csodafegyver, Julia Reisingerova is…
Néhány nappal ezelőtt megmutattuk Nicole-nak a pécsi belvárost, videót is készítettünk erről a kis „kalandról”, amelyből kiderült, nagyon tetszett neki, amit látott, és az is, hogy szereti a kávét. Sokat beszélgettünk vele, így többek között elárulta, megfordult a fejében, hogy abbahagyja – nagy örömünkre nem így döntött.
– Épp azon a ponton voltam, hogy esetleg befejezem. Ha visszatekintek a pályafutásomra, már most is elégedett lehetek, de jött ez a pécsi lehetőség, én pedig „ráugrottam” – mesélte Nicole, aki az elmúlt években sok helyen játszott Európában, megfordult a spanyol, az olasz, a török és a német élvonalban is. – Nagyon elégedett vagyok mindazzal, amit eddig Pécsett tapasztaltam: profik a körülmények, minden kiváló, jó a szakmai stáb. Úgy érzem, a csapat és az akadémia ugyanolyan ambiciózus, mint én magam, itt mindenki nagy dolgokat akar elérni, ami számomra rendkívül imponáló. Tényleg minden adott, amire egy profi sportolónak szüksége van: jó a csarnok, van rehabilitációs központunk, konditerem, és persze adogatógépünk is, ami mindig is nagy kedvencem volt. Mindent maximálisan ki akarok használni annak érdekében, hogy a legjobb teljesítménnyel tudjam segíteni a csapatot!
A Szekszárd elleni bajnoki rangadón már ott volt a pályán, meg is szerezte első pontjait csapatunk színeiben. Látszott, hogy a lányok hamar befogadták, miként az is, hogy érti a játékot, látja, mi történik.
– Túl vagyok az első meccsemen, külön öröm számomra, hogy hazai pályán mutatkozhattam be. Nagyon tetszett a hangulat, érezhető volt, hogy a szurkolók szeretik a csapatot, nagyon élveztem. Alig várom, hogy ismét pályára léphessek! A lányok szerencsére nagyon kedvesek, pillanatok alatt befogadtak, és úgy érzem, a vezetőedzővel, Zseljko Djokiccsal is jól kijövök. Élvezem az edzéseit, pörgősek, intenzívek. Róla egyébként sokat mesélt az ausztrál barátnőm, Abby Bishop, aki korábban játszott Pécsett: elmondta, hogy egy igazi fanatikus tréner. Nincs ezzel semmi probléma, mert olyan vagyok, hogy bármilyen szerepet elvállalok, amit az edző kér, a lényeg, hogy győzzünk! Egyvalami biztos, mindig száz százalékot fogok nyújtani, hogy ezzel segítsek a csapatnak. Tisztában vagyok vele, hogy későn csatlakoztam, de nem maradtam le semmiről, a legfontosabb rész ugyanis most jön: a Magyar Kupa négyes döntőjét itt rendezik Pécsett, és a bajnokság hajrája is hátravan. Nagyon motivált vagyok, sok döntőben játszottam már, meg akarom mutatni, hogy igazi vezéregyéniség vagyok a pályán, akinek a segítségével a bajnokságban és a kupában is nagy dolgokra leszünk képesek.
Nicole megosztott velünk egy-két személyesebb információt is. Elárulta többek között, hogy nagyon szeret utazni, új kultúrákat megismerni. A párja olasz, így a szabadidejében tovább akarja fejleszteni a nyelvtudását. Először jár Magyarországon, így eddig nem sok mindent látott, Budapesten azonban már kicsit körbenézett, és rendkívül tetszett neki a fővárosunk – ellátogatott a Széchenyi fürdőbe is. Túl van már az első gulyáson, ízlett neki, ebben a zimankós időben melegen tartja az embert. A pálinkát azonban nem ismeri, nem is hallott még róla, de elképzelhető, hogy a későbbiekben majd pótolja ezt a hiányosságát.
Bízunk benne, hogy emlékezetes, a szurkolók számára sok örömet tartogató időszak lesz az előttünk álló néhány hét, egy-két hónap, és Nicole nagyon fog majd annak örülni, hogy nem hagyta abba, inkább felszállt a Mecsek Expresszre!