Sokat fejlődtek együtt

Néhány napja véget ért az amatőr csapatunk számára is a hosszúra nyúlt bajnoki idény, a harminc lejátszott mérkőzésből 21-et megnyerve zárt a negyedik helyen az NKA Universitas PEAC II. A szezonra Daliborka Vilipic vezetőedzővel tekintettünk vissza.

Az október elején készült hosszabb beszélgetés végén szóba került köztünk az is, hogy mivel lenne elégedett az egykori kiváló, WNBA-t is megjárt center, Dádó Vilipic, akinek ez volt az első idénye vezetőedzőként. Akkor - amellett, hogy a junior csapatot a döntőbe várta Daliborka, ami meg is valósult -, az amatőr bajnokságban azt tűzte ki célul, hogy minden meccsre úgy menjenek ki a fiatalok, hogy mindent beleadnak és élvezzék a játékot. Vajon hogy látja mindezt az idény után Daliborka, úgy történt-e minden, ahogy szerette volna ősszel? - Azt hiszem igen, nagyrészt úgy alakult minden, hogy szerettem volna, és nagyon elégedett vagyok az egész szezonnal - kezdte Daliborka a beszélgetést. - Voltak jobb és rosszak meccseink is, de azt jó volt látni, hogy minden meccsen milyen akarattal játszottak a lányok, és mennyire igyekeztek kiadni magukból a maximumot. Az elején a jó kezdésünknek hála, sikerült önbizalmat szereznünk, nyertük a meccseket, és utána is mindig mindenhová úgy mentünk oda, hogy győzni akarunk. Nagyon fontos az egy csapatnál, ha hiszünk egymásban. A játékosok bennem, én pedig bennük. Nekem vezetőedzőként ez volt az első idényem, azt gondolom együtt fejlődtem én is a csapattal. Rengeteg tapasztalatot hozott számomra ez a harminc mérkőzés, amit játszottunk.
   
Amikor a csapat erőssége kerül szóba, akkor elsőként a jó hozzáállásra erősített rá az edző: - Mindig jó hozzáállással játszottuk le a meccseinket, számomra lényeges volt, hogy legyen mindig jó hangulat a csapatomnál. Ez azért is fontos, mert játékosként pontosan tudom, hogy ha nem érzed jól magad, akkor nem is tudsz megfelelő energiákkal játszani. Én magam is igyekeztem mindig jó energiákat adni a játékosaimnak és ez a pályán mutatott teljesítményeikben sokszor vissza is köszönt. Ez volt a legfontosabb, és azt gondolom, ők is élvezték a játékot minden meccsen. Jó lehetőség volt a felnőtt csapatnál is bemutatkozó fiataloknak is ez az idény, Laczkó Sárinak, Adenike Olawuyinak és később Ilina Selcovának is, hiszen ő egy hosszú sérülésből tért vissza idén, fontos volt számára, hogy ismét önbizalmat szerezzen. De azt gondolom minden játékosnak egy jó tapasztalatszerzés volt ez az egész idény.
   
Első szezonja volt vezetőedzőként az idei Daliborkának, vajon ő hogy élte meg mindezt belülről: - Mint említettem meccsről meccsre sokat fejlődtem én magam is. Az elején még nagyon izgultam, bevallom őszintén, teljesen más az oldalvonal mellől figyelni egy meccset, mint benn a pályán lenni játékosként. Én három éve vagyok itt az Akadémián és nagyon sokat tanultam ez idő alatt. Szerinem nagyon fontos az, hogy kialakul egy látásmód is az emberben, ráérezni az oldalvonal mellől, hogy hogy mikor mit kell tenni. Egy edzőnek kell, hogy legyen karizmája, mert enélkül nem is érdemes csinálni az egészet.
   
A következő idényben a felnőtt csapatnál az Akadémiáról kikerülő fiatalok szerepe igencsak felerősödik, hiszen az egyik kulcsfontosságú poszt az U20-as játékosé, amelyből Wentzel Nóra „kiöregedett”. Hogy miként látja a helyzetet ezen a téren Daliborka? - Laczkó Sárinak megvannak a fizikai fejleszteni valói, és remélem ezen a téren is tud majd fejlődni, fejben viszont ő nagyon erős, sokat fejlődött e tekintetben. A junior döntőn igazi vezére volt a csapatának, de ugyanígy az NB I. B-ben is lehetett rá főszereplőként számítani. De hozzá hasonlóan időnként Adenike Olawuyi és Ilina Selcova is ki tudott emelkedni a társai közül.
   
És hogy hogyan tovább, az idény végén? - Most pár nap pihenő következik, de utána a nyáron is folytatjuk az egyéni képzéseket, augusztusban pedig új energiákkal indulhat a felkészülés! - zárta a beszélgetést a vezetőedző.