Történelmet írt a kezdő ötös

Szerda este klubtörténelembe illő módon megszerezte második győzelmét csapatunk a nemzetközi porondon, így továbbra is nyitott kérdés, hogy továbbjut-e a csoportjából. A lefújás utáni sajtótájékoztatón a két szakvezető mellett Nagy Dóra, Sanja Mandic értékelte a mérkőzést.

Az már a meccs után érezhető volt, hogy igazi csapatjátékkal győztük le a DVTK-t, hiszen mind az öt kezdőjátékosunk tíz, vagy annál több pontot szerzett. Ha belegondolunk, nem is olyan egyszerű elérni ezt a teljesítményt, nem véletlenül fordult elő csapatunkkal ez öt év alatt először – legalábbis csapatunk statisztikusa, Pucz Péter elemzése erről árulkodik. Ráadásul a lepattanó harcot is nagy fölénnyel, 44-32-re megnyertük. Briana Roberson csere nélkül játszotta végig a meccset és úgy dobott 17/9 pontot, de óriásit játszott Raksányi Krisztina is, aki 8 lepattanót is begyűjtött a 15/6 pontja mellé, amelyet igen hatékonyan, 60%-os dobóteljesítménnyel hozott. Sarah Imovbioh dupla-dupláit már jóformán megszokhattuk, 17 pont és 16 lepattanó volt a mérlege, igazi úrnő volt a palánkok alatt. Sanja Mandic 9 gólpasszával emelkedett ki a mezőnyből, ráadásul a pontszerzésből is alaposan kivette a részét (17/3). Maja Vucurovic 10 ponttal és 6 lepattanóval zárt, ezúttal az ő harcosságára sem lehetett panasz.

Végre elmaradtak a hatalmas hullámvölgyek a játékunkból, bár az utolsó negyedben mínusz nyolc pontnál izgulhattak a lelátón ülők, hogy az időkérés után mi fog történni. Szerencsére jól jöttünk ki a helyzetből, egy védekezésváltással és hatékony és eredményes támadójátékkal 14-0-s sorozatot hoztunk, amivel nem tudott mit kezdeni ellenfelünk. A lefújás utáni sajtótájékoztatón a miskolciak irányítója Nagy Dóra is ezzel kezdte: - Nagyon kemény mérkőzés volt, erre számítottunk is, mert úgy készültünk, hogy a pécsiek hazai pályán nem fogják hagyni magukat. Sajnos ma este nagyon sok támadólepattanót hagytunk az ellenfelünknek, ezek többségéből könnyű kosarakat tudtak dobni, vagy mi már csak faultolni tudtunk. Elég rossz volt számunkra, hogy a harmadik negyedig gyakorlatilag csak futottunk az eredmény után, igaz, a negyedik negyedben sikerült átvennünk a vezetést, de fontos pillanatokban nem tudtunk értékes kosarakat dobni. Ez viszont a pécsieknek sikerült, amivel vissza tudták venni a vezetést és ezzel tudták megnyerni a mérkőzést.

Sanja Mandic mosolygós volt a lefújás után: - Összességében elégedett vagyok mind a csapat, mind a saját teljesítményemmel, de elsősorban a társaimat szeretném kiemelni, mert ha csapatként nem dolgoztunk volna ilyen jól, nem érünk el sikert. Szeretnék gratulálni a mieinknek a jó játékért és a Diósgyőrnek is, mert remek ellenfél volt.
   
A vendégek mestere, Stefan Svitek a sportszerű gratuláció után bosszankodott egy sort. - Annak ellenére tudtunk szoros meccset játszani, hogy sokat hibáztunk és sok lepattanót engedtünk a pécsieknek. Miután az utolsó negyedben nyolc pontos előnyt harcoltunk ki, attól fogva csak a hazai csapat játszott, csinált egy 14-0-s sorozatot ellenünk, nem tudtuk őket megállítani. Voltak tiszta dobóhelyzeteink, amiket nem tudtunk értékesíteni, de nem ez volt a fő probléma, hanem az, hogy a gyors indításos játékuk ellen nem tudtunk kellően visszarendeződni. Ráadásul a pécsiek 33 büntetőt dobhattak egy 27-13-as faultaránnyal végződő meccsen. Nagyon nehéz egy olyan mérkőzést megnyerni, ahol az ellenfél dobhat 33 büntetőt és leszed 19 támadólepattanót.
   
Gabriel Carrasco érthetően boldog volt a DVTK elleni siker után: - Nagyon jól jött a győzelem, szép munka volt ez a csapatomtól. Elsősorban a játékosaim miatt örülök, mert ez a siker az ő lelküknek tette a legjobbat. A legutóbbi tétmeccsünkön Sopronban egy nagyon csúnya vereségbe szaladtunk bele, ezért különösen fontos volt, hogy javítani tudjunk. Nem egyszerű feladat két fronton helytállni. A mai meccsen a hozzáállásunk, az agresszivitásunk és a lepattanózásunk jelentette azt a különbséget, ami a mi javunkra billentette a mérleg nyelvét.