A harmadik helyen zárt csapatunk a bajnoki alapszakaszban. A bajnokságban a pécsi lányok nem találtak legyőzőre hazai pályán, a 18-4-es mutató pedig az elmúlt 10 év legjobb mérlege. Utoljára a 2013/2014-es évadban zártunk ilyen kevés vereséggel, akkor is Zseljko Djokics volt a vezetőedző, akit ezúttal az idei alapszakasz átfogó értékelésére kértünk.
Csapatunknál tavaly májusban új időszámítás kezdődött. Zseljko Djokics visszatért a klubhoz, nem sokkal később pedig az is hivatalossá vált, hogy a mérkőzéseinket újra a legendás Lauber Dezső Városi Sportcsarnok falai között rendezzük. Átalakult a keretünk és bár a világ megváltozott, de nem titkolt célunk volt, hogy visszacsábítsuk a lelátóra a szurkolókat. Mi mással is kezdhettük volna az alapszakasz értékelő beszélgetésünket, mint a pályán és a pályán kívül elért eredmények összefoglalásával.
„Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy gratuláljak minden rájátszásba jutó csapatnak és a játékvezetőknek is az évad eddigi magas szintű munkájához!” – kezdte a szakvezetőnk.
„Nem mennék vissza túlzottan az időben, de az érkezésemmel új csapatot kezdtünk építeni. Olyan játékosokat hoztunk, mint például Studer Ági, Török Ági és Tóth Orsi, akiktől sokat vártunk a bajnokságban. Ők csatlakoztak a tavalyi keretből maradókhoz, mint a csapatkapitány Zsebe-Weninger Virág, Kiss Angelika, Nadija Smailbegovics, Adenike Olawuyi és a junior bajnokcsapatból feljátszó többi tehetségünk. Emellett elhatároztuk, hogy két légióssal – Alexa Held és Julia Reisingerova - vágunk neki a szezonnak. Számomra azt mutatja a helyezésünk és a 18-4-es mutató, hogy összességében megtaláltuk az egészséges egyensúlyt a keretben.” – fogalmazott Zseljko Djokics, majd hozzátette:
„Az első évre nem határoztunk meg konkrét eredmény elvárást, de mindenképpen célkitűzésünk volt, hogy visszacsábítsuk a lelátóra a pécsi kosárlabda híveit. Olyan szerethető csapatot próbáltunk kialakítani, melyről újra úgy beszélnek az emberek a város utcáin, mint 20-25 évvel ezelőtt. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy megváltozott körülöttünk a világ, de éppen ezért nagy dolognak tartom, hogy valóban sikerült ebben előrébb lépnünk. Ehhez külön szeretnék is gratulálni mindenkinek, aki tett érte a klubnál.”
A csapat sikeres szereplésének a kulcsa, hogy a játékosok és a stáb is eltökéltek a folyamatos fejlődés mellett. Hétről hétre, meccsről meccsre szeretnénk többek és jobbak lenni. A rengeteg munka meghozta gyümölcsét. A sérülések és nehézségek ellenére is kézzelfogható az előrelépés. Higgadt profizmussal végezzük a feladatainkat, az alapszakasz mérkőzéseken nem kaptunk technikait, sem a játékosaink, sem a kispadunk.
„Ez fontos visszajelzés számunkra, minden szituációban fegyelmezettek maradtunk, ami kulcs lesz a szezon hátralévő időszakában is. Mindenki fejlődik a keretünkből a rutinosabbaktól egészen a legfiatalabbakig. Az alapszakasz során egyénileg és csapatként is léptünk előre. Ennek eredménye, hogy a bajnokságban végig megvédtük a hazai pályánkat és az Európa Kupában is mindössze egyszer kaptunk ki itthon, még a Gironától a csoportkörben. Sajnálom, hogy vannak, akik nem tudják velünk befejezni a szezont. Elsősorban gondolok itt Nadija Smailbegovicsra és Kecsmárik Olivára, de jelenleg Rátkai Eszter is sérüléssel bajlódik. Ők is sokat tettek azért, hogy eljutottunk idáig. A szezon legnagyobb, legfontosabb meccsein nem lehetnek velünk, de értük is küzdeni fogunk!” – hangsúlyozta vezetőedzőnk, aki külön is kiemelte, hogy bár nem sokon múlt a még előkelőbb helyezés a tabellán, de nincs okunk a csalódottságra.
„Lehetett volna még jobb is ez a helyezés, ezt nem vitatom. A győri meccset megnyert helyzetből veszítettük el, míg egy-egy alkalommal nagyobb előnyt adtunk le. Ha ezeket jobban őrizzük, akkor kedvezőbb pontkülönbséget is kialakíthattunk volna. Mégis elégedett vagyok, mert nem a miénk a mezőny legdrágább, legtapasztaltabb, legtöbb légióst foglalkoztató kerete. Ezt viszont ellensúlyoztuk azzal, hogy mindig tudtunk egy kicsit előrébb lépni és remélem, hogy erre még a szezon hátralévő részében is képesek leszünk.”
„Az alapszakaszt minden évben egy maratonfutáshoz hasonlítom, ráadásul pár játékossal már májusban megkezdtük a munkát. Ez a hosszú időszak egy igazi hullámvasút, van, hogy fáradtabb az ember, betegek a játékosok, millió problémával kell szembenézni az évad során. Sokan csak a meccseken látják a csapatot és ezt a hátterét kevésbé ismerik. Nincs okunk szégyenkezni az eddigi eredményeink miatt, sem a FIBA Európa Kupában, sem a bajnokságban. Büszke vagyok arra, amit eddig elértünk.” – összegzett Zseljko Djokics.
Rengeteg munka van mögöttünk. A szezon abba a szakaszába fordul, amikor egymást követik a fontosabbnál fontosabb mérkőzések. Ahhoz, hogy ezeken is sikeresen helyt tudjunk állni, mindennek a helyén kell lennie. Szakvezetőnk három területet emelt ki külön, melyben fejlődési lehetőséget lát.
„A Magyar Kupa négyes döntőjében és a bajnoki rájátszásban új szabályok lesznek. Nem kötelező az első félidőben U20-as játékost szerepeltetni. Mi más stratégiát követtünk a szezonban, nálunk a fiatal játékosok sokszor a mérkőzések végén is lehetőséget kaptak. A keretünk az utolsó periódusra sokat változott Nadija Smailbegovics kiválása, illetve Studer Ági sérülése miatt, aki hat hetet kényszerült kihagyni. Amikor Rátkai Esztert is elveszítettük, külső poszton megfogyatkoztunk és improvizálni kellett. Ekkor szerződtettük Nicole Romeo-t. Most, hogy az utolsó mérkőzéseken Studer Ági visszatért mellé, új helyzet állt elő. Immár kettőjükkel a fedélzeten formáljuk a taktikánkat támadásban és védekezésben. Jelenleg átmeneti fázisban vagyunk, de remélem, hogy ki tudunk alakítani olyan rendszert, amivel sikeresek leszünk.” – mondta Zseljko Djokics.
A szakmai stáb azon dolgozik, hogy a játékosaink sorsdöntő helyzetekben vezérként is helyt tudjanak állni. Ez sokaknak komoly lépés a karrierjében, de ha sikerül megtenniük, abból hosszú távon is profitálhatnak.
„A játékosaink egy része korábbi csapatában nem töltött be vezér-szerepet, hanem légiósok mögött kiegészítő emberek voltak. Tudatos döntés a részünkről, hogy lehetőséget adjunk nekik főszereplővé előlépni. Ezekben a sorsdöntő helyzetekben fogunk majd választ kapni arra, hogy ezzel ki tud élni. Ha karakterben, mentalitásban sikerül fejlődnünk, akkor lehetünk sikeresek a továbbiakban is. Ha a szezon végén elmondhatják magukról a játékosaink, hogy „vezér vagyok”, mindannyian, akik a stábban dolgozunk, büszkék leszünk. Hiszek benne, hogy sikerülhet, mert olyan rendszert alakítottunk ki, amiben mindenki megtalálhatja a helyét.” – tette hozzá a szakvezető, aki a szurkolóinkat is várja, hogy kísérjenek el minket ezen az úton.
„Nagyon bízom benne, hogy azt a rengeteg munkát, amit nap, mint nap elvégez a teljes stábunk és a játékosaink, a szurkolóink is értékelik. A Magyar Kupa két napjára sokan kilátogatnak és utána már a rájátszásban is velünk tartanak. A szurkolóink adta energiákkal a hátunk mögött még erősebbek lehetünk.” – összegzett Zseljko Djokics.
